Üdvözöllek az oldalamon! Köszönöm, hogy megtisztelsz a látogatásoddal!

2015. szeptember 1., kedd

Nyár-szünet-bakancslista (száraz tények, képes beszámoló)

Évek óta bevált szokásunk, hogy a tanév végén elkezdünk nyári bakancslistát írni, éppen ami eszünkbe jut, vagy amire vágyunk, és ha egy nap úgy ébredünk fel, hogy tanácstalanok vagyunk, csak ránézünk és máris jönnek az ötletek, hogy mivel üssük agyon a napot.

Vannak minden évben visszatérő elemek a listán, mint például az egész napos tévézés, a Vasúttörténeti Park, mozi, bobozás és még sorolhatnám tovább a végtelenségig. 
Az egész napos tévézés abból az ötletből született évekkel ezelőtt, hogy talán egy kb. 18 óra tévénézés elveszi Levi kedvét a sok monitorbámulástól. Még azt is felajánlottam a cél érdekében, hogy az ételt is beviszem, nehogy a kísérletünk néhány perc miatt vesszen kárba. És amikor a nyár végén megkérdeztük Levit, hogy a sok izgalmas és kreatív program közül mi volt a legjobb, lelkesen kiáltott fel: hát a tévés nap! 
Idén nagyon várta már, hogy újra beválthassa ezt a különös programot, de úgy alakult, hogy csak a szünet végefelé sikerült, de nem vont le semmit az élvezeti értékéből. Sajnos. 
De volt sok már izgalmas program és ahogy most (szept. 1-jén) visszagondolok a nyárra, szerintem egy nagyon klassz, mozgalmas nyár volt. Nem is csodálkozom azon, hogy nem várta az iskolát. Őszintén? Én sem. Annyira jó volt sokat együtt lenni, jönni-menni, és ha dolgoznom kellett is, nyugodt szívvel hagytam itthon, mert tudtam, hogy nagyfiúsan oldja meg a helyzetet. Nem is csalódtunk benne Apával. Igazi nagy fiú lett! 
Na de mindent szép sorjában. A nyár azzal kezdődött, hogy Gábor átjött hozzánk, ezen a nyáron háromszor, aminek nagyon örültünk. Az első alkalommal nem történtek nagy dolgok, de próbáltuk tartalmasan eltölteni. Volt bobozás, játszóterezés, sátorozás az udvaron, fürdés a házimedencében, fagyizás és sok-sok játék. 








Majd követték egymást a táborok, előbb a legó tábor, majd a már szintén szokásos évi és elmaradhatatlan focitábor. 

A júliusi hónap igazán új élményekkel gazdagította Levit. Már régen szeretett volna Railjet-tel utazni, és idén elhatároztuk, hogy kipróbáljuk, és mivel csak Győrben áll meg Magyarország területén, így összekötöttük az éppen aktuális  Győrkőcfesztivállal. Gábor második hetét töltötte nálunk, és igyekeztünk megint tartalmasan eltölteni ezeket a napokat. Voltunk 5D-s moziban, üvegteremben, metróscsuszdán, ettünk óriás palacsintát és áztaták magukat a szabadtéri víznél. 











 A júliusi izgalmak tovább fokozódtak a meleg ellenére is. Előbb Kati mamával utaztak le Révfülöpre Erzsikéékhez (Kati mama húgáékhoz), akik nagy-nagy szeretettel, türelemmel és sok programmal várták, és nemcsak ők, hanem unokájuk, Márk is. Ezúttal is köszönöm Nektek Erzsike és Laci a lehetőséget, és remélhetőleg, hogy a rokoni szálak megerősítésében megtettük az első lépést. Nemcsak a Balaton volt élmény, hanem az ópusztaszeri kirándulás, a kilátóhoz való felmászás, ami Levi szerint nagyon fárasztó, de nagyon szép is volt, és persze a fürdés a Balatonban, a vízibicikli, hajózás, talicskázás, nyuszi simogatás, és sok más "apróság". 





Az változatos nyár eseményei folytatódtak Kati mamánál Orosházán, rögtön a révfülöpi kiruccanás után. A beszámolók szerint újabb unalommentes napok vették kezdetét, hol a gyopárosi strandon, hol a Márkkal együtt valami elfoglaltságban, vagy éppen Paliéknál a távirányító társaságában. 





Az augusztusi hónap egy kicsit nyugisabb volt, aminek örültünk is. Levinek bármennyire is izgalmas, tartalmas és élménnyel teli volt a július, vágyott már haza. Nekünk is hiányzott nagyon, jó volt újra együtt lenni, legón taposni, Ninjagot hallgatni és feltankolni Túró Rudiból. Volt arra lehetőség, hogy elhívjuk a barátait, Gábort és közös programokat is csináljunk. 
Meglátogatott Andris barátja, nálunk aludt egy éjszakát, majd Levi aludt másnap náluk, így összesen három napig voltak együtt, ebből főleg a legózás volt közös elfoglaltság és nagyon jókat pancsoltak a "házimedencében". Elmentünk az Elevenparkba, amiről később nekem kiderült, hogy Levinek talán ez volt a nyár fénypontja, legalábbis az iskolában a rajzos élménybeszámolónál ezt örökítette meg. 
Apa munkája jóvoltából egy napot kirándulással töltöttünk a Börzsönyben és persze a négy napos ünnep, amiről már írtam. 

A nyári szünet utolsó napjára maradt a Meki a balancslistáról. Méltó lezárása volt  a nyárnak!













2 megjegyzés:

fenci írta...

Jó ötlet ez a bakancslista, ha nagyobbak lesznek, akkor majd kipróbálom az Enyémekkel - bár négyüknek annyi kivánsága lesz, hogy a három hónapos szünet kevés lesz hozzá :-) Jól látom, hogy a Meki kimaradt ?

cseva írta...

Tényleg jó ötlet a bakancslista, mi szeretjük. A Meki az utolsó napra esett, de még odáig nem értem el a beszámolóval :-)