Üdvözöllek az oldalamon! Köszönöm, hogy megtisztelsz a látogatásoddal!

2012. január 24., kedd

Leviszáj

Még nem megy tökéletesen a jobb-bal testrészek megkülönböztetése, ezért ezeket (is) gyakoroljuk mostanában (is).
Anya: Levi melyik a bal kezed? - kérdeztem reggel hétkor mentségére legyen mondva - szép magyarosan
Levi: hmmmmm....még nem döntöttem el.

2012. január 22., vasárnap

Olvasni jó!

"Legyünk könyvkedvelők, és olvassuk könyveinket; de ne fogadjuk el őket bárkitől; legyünk kényesek és válogatósak." (Anatole France)

Ezt a könyvet Levente a saját zsebpénzéből vette, aminek különösen örültem.Remélem, továbbra is megmarad a könyvek iránti szeretete és ugyanolyan értéket képviselnek az életében mint eddig.
Anya, úgy-e Te jobban szeretsz biciklizni mint olvasni? - kérdezte Levi egyszer tőlem miközben biciklizni készültünk és emiatt egy izgalmas könyv került háttérbe.
A válaszra annyira már nem is volt kiváncsi, futott a bicikliért, én meg sóvárogtam a könyv után... mert hogy Isten bocsássa meg nekem de olvasni egy picit jobban szeretek mint biciklizni.

Leviszáj

Apa, tudod mi a különbség a korcsolya és a görkori között? Hogy a korcsolya csúszik, a görkori görög :-)

2012. január 20., péntek

Leviszáj

Levi és Apa legós prospektusokat nézegettek.
Levi: "Apa, én ilyen garázsos legót szeretnék, mert abba be tudok garázsolni."

2012. január 8., vasárnap

A "fogyókúrás" süti

Mielőtt bárki is azt hinné, hogy átváltottam gasztroblogerré, megnyugtathatom, hogy szó nincs erről. Egyelőre még élvezem a sütés-főzést az új tűzhelyen, bár így karácsony után talán nem kéne ennek a szenvedélynek élni, valami más hobbi vagy elfoglaltság után kéne nézni, pl. torna.

De eszembe jutott, hogy van már nekünk az a jól bevált (sárga)répa torta receptünk, ami bár önmagában nem fogyaszt, de úgy gondolom, hogy nem is tartozik a hizlaló kategóriában sem, mivel a süti 2/3-a sárgarépa, cukor helyett természetes édesítőszerrel készült és a tetején is étcsokis máz van, ami szintén  kevesebb kalóriával büszkélkedhet tejcsokis változatánál. Azért egy kis bűnt is beletettünk - csakhogy a lelkiismeretünket se hagyjuk munka nélkül - néhány szem mazsola és kandírozott gyűmölcs még élvezetesebbé teszi az amúgy is kulináris élményeket nyújtó süteményt.És ezt még a Fiúk is szeretik!


2012. január 7., szombat

Frankfurti leves, avagy hogyan etessünk meg mindent a Fiúkkal?

Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek időnként nehéz kitalálnia, hogy mit tegyen az asztalra. Lenne ötletem, bár én is elsősorban főleg a gyors és egyszerűen elkészíthető ételek híve vagyok, bár nem mellékes, hogy egészséges legyen és lehetőleg ne hizlaljon. A fent említett elvárároknak megfelelően nem egyszerű a menü összeállítása, főleg ha van még otthon két darab válogatós Fiú is. És hogy mit nem szeretnek? Hát....nem lenne elég időm leírni, de maradjunk annyiban, hogy időnként eléggé megnehezítik a helyzetemet.
Sokszor lemondok a kedvenceimről, csak mert nincs kedvem, időm és energiám több fele főzni. DE!!! Most megtaláltam a megoldást. Már nagyon régen ettem frankfurti levest, ami az egyik kedvencem. A Fiúk természetesen nem szeretik.
Aztán jött az ötlet: megfőztem a frankfurti levest és leturmixolva, pirított virsli karikákkal megszórva tettem az asztalra.
Vártam a hatást és a véleményt. Levi két tányérral evett belőle, Apa száját nyalogatva az első tányér után azon gondolkodott , hogy eszik még egy tányérral a "nagyon finom" levesből és inkább lemond a főételről.

Én pedig vérszemet kaptam és mondtam is nekik, ne csodálkozzanak ha időnként turmixolt ételt teszek az asztalra :-)

2012. január 6., péntek

Leviszáj

Levi: Ez mandarin?
Anya: Igen.
Levi: És ez? Felnőtt mandarin?
Anya: Nem. Narancs.

2012. január 5., csütörtök

BÚÉK!

Egy rossz vicc jutott eszembe: hogy hívják a szomorú családot? - Búék.

De most már komolyra fordítva a szót, egy kis - a ma oly divatos kifejezéssel élve - virtuális gasztrokirándulásra szól a meghívóm.

Eddig jó kis kifogásom volt a főzés, sütés ellen, mert a tűzhelyünk minimális és maximális fokon égett, így sokszor vagy odaégett az étel, vagy nyers maradt. Apa egy-egy kívánságára csak a vállamat húzogattam, hogy én bizony nem tehetek róla, hogy nem tudom Apa vagy Levi ízlelő bimbóinak vágyát kielégíteni, miközben gondolatban megsimogattam a tűzhelyet és biztosítottam arról, hogy nem haragszom rá.
Apa viszont a problémák kiküszöbölésére vett egy új tűzhelyet. Hát így jártál Anya - közölte velem Levi meg Apa. És tényleg amióta új tűzhelyünk van újra felfedeztem a sűtés-főzés örömét.
Azóta már többször sütöttem pogácsát is amit még életemben addig nem. És sikerült, mert elronthatlan, hamar megvan és nagyon finom. És nagyon jó segítségem volt:



És kipróbáltam az új tűzhelyemen a család kedvenc sütijét is, amit itt és most néhányak kérésére közzé is teszek.

Meggyes pite:
40 dkg liszt
1/2  csomag sűtőpor
2 tojás sárgája
2 evőkanál cukor
pici só
25 dkg Ráma
1 pohár tejföl.
Ezt összegyúrjuk, közepes keménységű, jól nyújtható tésztát kapunk. Két részre osztjuk, az egyiket a tepsi aljára nyújtjuk.

Töltelék:
1 kg meggy vagy 2 üveg meggybefőtt.  2 csomag vaníliás pudingot megfőzök a meggybefőtt levével és édesítem igény szerint. Majd összekeverem a meggyel és ezt a tölteléket kenem a dióval vagy zsemlemorzsával meghintett tésztára. A tetejére teszem a tészta másik felét, majd megkenem a tojásfehérjével és villával megszurkálom, majd fél óra alatt szép pirosra és finomra sütöm.
Az almás töltelékkel is nagyon finom:  1 1/2 kg alma, 7 evőkanál cukor, vaníliás cukor, fahéj. Én nem szoktam párolni, lereszelem, majd a levétől kinyomkodott almát teszem a tésztára.