Ébresztő!

Na amit nem kell fújni a gyerekemnek délben az oviban, az az ébresztő. Nem is igazán értem, hogy egy hét éves gyereket miért kényszerítenek az alvásra, de elfogadjuk és betartjuk (néha) az ovis szabályokat. Már aki! De vajon ezt egy munkahelyen miért nem vezetik be? Milyen örömmel vennénk elé ebéd után a kis ágyikót a szekrényből, terítenénk le egy finom, könnyű paplannal és miután meginnánk az ebéd utáni finom kávét, lehetne egy kicsit pihengetni.
Na szóval, az "óriás" gyerekek nem tudják értékelni ezeket a lehetőségeket, így aztán az alvásra szánt időt arra használják, hogy idétlen kacarászással szórakoztatják egymást. De van akit ez zavar, pl. az óvónőt, a Kisdanit és nyilván a többi álmos, aludni vágyó gyereket. Ezért az Idétlenkedő,Beszélgetős,Nemalvós Gyerekemet ággyal együtt kitessékelték az öltözőbe pihenni. Ott sem aludt, de nem volt kivel idétlenkednie, ezért aztán csendben volt.
Majd másnap amikor haza ért az oviból, bevezetésképpen újra elmesélte az előző napi óvónénis dicséretét (na nem a nem alvásért kapta) és mikor a mondat végén a hangsúly fent maradt, sejtettem, hogy most kapom az újabb adagot a csínytevésekből. "Anya, a tegnap megdicsértek az oviba.....(hangsúly a plafonon).... de ma megint butaságot csináltam. (tekintet és hangsúly a padlón). "Ma megint nem aludtam , sőt beszélgettem B.B-vel és K.L-vel , ezért felállítottak minket az ágy mellé és addig kellett ott állnunk, amíg a többiek felébredtek."  Na azt nehezen tudtam elképzelni, hogy három csibész ott áll másfél órán keresztül mozdulatlanul. Igazam is volt, részletes leírást kaptam, hogy amikor az óvónénik nem néztek arra, mivel szórakoztatták egymást a fiúk. Inkább nem mesélem el :-)