Eljött megint az az időszak amikor nekem jelenésem van Debrecenben, és ezúttal egy kissé hosszabb időt kell maradnom, így aztán a Fiúknak is egyedül kell helytállniuk néhány napig.
Cica, tudod, hogy én megoldom, nekem nem gond - mondta Apa határozottan.
Igen, tudom! Büszke is vagyok rájuk nagyon! De azért apró jelekből érzékelhető, hogy nincs otthon Anya. Bár Gizi mama és Kati mama fáradtságot nem ismerve próbál ételt és rendet teremteni, azért a Fiúk mégiscsak tudnak alkotni.
A tavaszias november után a december fogát kivillantva hozta a havat, a fagyot és különben is a telet, amihez nehéz volt hozzászokni a meleg után.
Levi tavaly kinőtte az overál nadrágot, így aktuális lett volna egy új, és mivel az első hideg napon (ami még nem ment 0 fok alá), Apában megszólalt a vészharang, hogy még nincs overál. Elmentek venni. Találtak zöldet, aminek a színe nem tetszett, meg lányosat, ami eleve kizárt.
És mit tehet két csalódott Férfi, aki nem talál overált???? Elmentek vigasztalódni és vettek egy doboz legót. Nyomós érvük is volt hozzá: le volt értékelve. És ha már új legó van, kit érdekel, hogy befagy-e a Levi feneke vagy sem. :-)
És nem csak jégvirág van nálunk a hideg december miatt, hanem Gizi mama két hete hozott almás- és meggyes pitéje is szép penészvirágba burkolózott a mikró sötét, csendes magányában.
A konyharuha is tapasztalt már kedvesebb ellátást. Valamikor jobb sorsban részesülő rongydarabunk a büdös zoknikkal és gatyákkal került egy gépbe tisztitás (?) céljából. Kérdés persze, hogy egyáltalán hogy jutott el a mosógépig szegény pára, hacsak nem történt valami ami miatt használatba kellett venni és már nem lehetett visszaakasztani a helyére. Pedig lehet, hogy jobban járt volna :-)
És végre Levi azt ehetett vacsira amit mindig is szeret! Péksüteményt! Ha jól sejtem másfél hete mást nem is vacsorázik :-) Volt lekváros-, csokis fánk, kakaóscsiga, lekvárosbukta stb.stb. Választék bőven volt, nincs sok gond vele, nem kell utána mosogatni, hamar el lehet fogyasztani és a pocak is tele.
Hát kb. így telnek a Fiús napok! Tökéletesek a maguk tökéletlenségeivel. De IMÁDOM ŐKET!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése