Üdvözöllek az oldalamon! Köszönöm, hogy megtisztelsz a látogatásoddal!

2010. augusztus 27., péntek

Fogas kérdés


Akár találós kérdés is lehetne. Vajon mi van Levente kezében? Hát mi lenne?! Az első saját fogát tartja büszkén. 

Már régóta vártuk ezt a pillanatot. Gyermekünk szájában két sorban nőttek a fogak, amiből persze nem árt ha sok van, de a ami sok az sok. Szóval, egy ideje, már érlelődik ez a helyzet. Próbáltuk volna siettetni, már csak azért is, hogy rendesen nőjön a többi. Az utóbbi napokban már egy kisebb szellő is elfújta volna a fogát, de Levente ragaszkodott hozzá. 
Üzletet ajánlottunk neki! Előbb én próbálkoztam az este. Szemet-szemért, fogat-fogért helyett, fogat -csokiért ajánlatomat tettem fel. Köszönte szépen, a csoki jöhet - mondta Levente, de a fogát nem adja.
Aztán jött Apa! Az amolyan férfias beszélgetés lesz - mondták a fiúk és a fürdőszoba ajtaját kedvesen, de annál határozottabban becsukták az orrom előtt. Na de Fiúk, ilyen fogas kérdésből nem maradhatok ki  - próbáltam érvelni és közben sejtettem, hogy Apa "üzleti ajánlatának" lesz eredménye. Láttam a tekintetüket! Csillogott a szemük, miközben Levi foga már megint keresztbe állt a szájában, mintha a huzat átfújt volna rajta. 
Fogmosásnál próbálkoztam gyanútlanul segíteni szegény árva fognak, de úgy tűnik ragaszkodott Apa ajánlatához. Tévézni mentünk. Aztán egyszer csak "APA, ANYA, KINT VAN A FOGAM" - kiáltotta Levi és szaladt át kezében a Fog-gal. Apa ajánlata annyira motiváló volt, hogy addig csűrte-csavarta a fogat, amíg meg nem adta magát. Ma délután meg irány a tesco! Legót vesszünk.

2010. augusztus 25., szerda

Gyerekszáj

Levi: "Apa, a titokzokni azért van úgy-e, hogy ne áruljuk el?"

2010. augusztus 9., hétfő

Repülőnap 2010

Köszönjük a szervezőknek ezúttal is, hogy idén  - két év szünet után - ismét megrendezték a Kecskeméti Repülőnapokat, gondolva azokra a fanatikusokra akiknek a repülőgépek és harckocsik képezik az életük igen fontos részét.
És köszönjük  a szervezőknek, ezúttal is, hogy idén - két év után - ismét megrendezték a Kecskeméti Repülőnapokat, gondolva azokra a feleségekre, anyákra, barátnőkre, élettársakra, akik a párjukat útnak indítva Kecskemét felé , kaptak egy vagy két szabadnapot. Én az utóbbi kategóriába tartozom és meg kell mondanom, hogy nagyon élveztem a Repülőnapot....otthon, egyedül :-)
Két évvel ezelőtt családi programként élveztük a repülőnapot, ami tény, hogy jó volt... egyszer. De nem váltam fanatikussá, Apa már nem tud fanatikusabbá válni, Levi jó úton halad a cél felé...így szombat reggel elindultak.
Az időjárás miatt kicsit aggódtam, de szerencsére kedvezőre fordult a reggeli borongós idő után. Olyanannyira, hogy mire hazaértek a fiúk, a fejük hasonlított a szép piros cseresznyéhez.