Üdvözöllek az oldalamon! Köszönöm, hogy megtisztelsz a látogatásoddal!

2009. július 24., péntek

Az agykontrollról

Már régóta vártam erre a napra, rengeteg jól olvastam erről és egyrészt a kíváncsiság másrészt a „bizonyítási vágy” hajtott. Egyelőre még nagyon sok gondolat van a fejembe, egy kicsit nagy az összevisszaság, de idővel majd letisztul. A mai nap hallottakból csak azt érzékelem, hogy nagyon sok programoznivalóm lenne és van, és azt sem tudom, hogy hol kezdjem. Kezdőként nem tanácsos egyszerre sok mindennel próbálkozni, pár „terv” megteszi, amíg ki nem fejlesztjük az alfába jutás gyakorlatát.

Maga a tanfolyam nagyon jó! Bár hosszúnak tűnik a napi kilenc óra, de lendületes, gyakori a szünet és a Laci előadása önmagával ragadó, tele humorral, élménymesélésekkel, és gyakori feladatokkal. Egy két poénos mondat: egyik oktató aggódva fordult a Lacihoz, hogy mi van akkor, ha nem tud alfából kijönni. Mire Laci: akkor te leszel az alfába szorult féreg J

Az első meglepetés, hogy úgy kezdődött a tanfolyam,hogy mindenkinek megkellett a saját fülcimpáját masszírozni, ezzel felfrissítve a testünket. A fülben nagyon sok idegvégződés van, ezért is az akupunktúra „fő” helye. Bárhol, bármikor fáradtak vagyunk és frissülésre vágyunk, elég egy kicsit megdörzsölgetni a fülünket és a hatás máris érezhető.

Mi az agykontroll lényege? Maga az agy kihasználása aminek az 1-2%-át használjuk általában szemben a 100%-al. A magasabb agykihasználtság a zsenik kiváltsága mondanánk sokan. Pedig ha hisszük és gyakoroljuk mi is urai lehetünk a fejünkben hordott állományunknak. És sokkal jobbá tehetjük az életünket, erről ma Laci meggyőzött. És nem kell hozzá fáradhatatlan munka, sok idő és még több pénz. Mi kell akkor hozzá???? Pozitív gondolkodás, gyakorlás, türelem, hit, remény és kitartás. És egy olyan szabadság a problémák megoldására amit kedvünk szerint mi „látunk”.

Az alfajárást kell elsajátítani, ami gyakorlást igényel. Laci megkérdezte, hogy van-e olyan ember a terembe aki nem vizuális. Volt egy nő. Laci megkérdezte, hogy hány ablak van abba a szobába otthon ahol a tévé is. Kettő – válaszolt a nő. Na úgy-e hogy tud vizuálni, különben nem tudta volna megmondani. Sokan görcsölnek azon, hogy alfába vannak vagy nem. A görcs miatt nem sikerül. Laci szerint ilyenkor azt kell mondani, hogy tök mindegy, hogy ott vagyok-e, az a lényeg, hogy ott leszek és észre sem veszi, hogy tényleg ott van. Az alfaállapot nem valami paradicsomi, földönkívüli érzés amit sokan hisznek. Mivel naponta legalább kétszer alfa állapotban jutunk elalvás előtt és ébredés után ezért mindenki járatos az alfaállapotban.

A gondolat: Egy gondolat is már testi hatást vált ki,pl. a citrom. Ha magam előtt látok egy citromot, és kifacsarom, még bele is harapok, érzem, ahogy a számba összegyűlik a nyál. Az agy a gyakori szavakat utasításként kezeli. Akár gondolatként akár szavanként is idézzük elő testi hatást vált ki. Pl. beszarok-hasmenés. Nem találom a kulcsomat! Nem jut eszembe. Ha ezeket mondogatjuk magunkban, hiába van a szemünk előtt a kulcs, azt programozom az agyba, hogy nem látom. Inkább azt mondjuk, hogy mindjárt megtalálom és indulhatok. Nemsokára eszembe jut a neve stb. Az ilyen és ehhez hasonló szavakkal blokkoljuk az agyat.

Ha folyton azt mondogatjuk, hogy fáradt vagyok, béna vagyok, ehhez nem értek, nem tudom megtanulni a nyelvet – önmagunknak ártunk ezekkel.

Az agy nem egy finomkodó tolmács, azt teszi amit parancsolnak neki. Ha nem mondjuk ki, csak gondoljuk, akkor is utasítjuk az agyat. Agyunk a gyakori gondolatainak szó szerint végrehajtandó utasításként kezeli, ezért is fontos, hogy pozitív utasításokat adjunk és próbáljuk meg elkerülni a negatív kifejezéseket. A külső hangok is hatnak ránk, pl. Pa-Dő-Dő dala: Fáj a fejem, nem tudom, hogy mit akarok, hülye vagyok egészen. Ha gyakran énekeljük, elérjük, hogy megfájduljon a fejünk.

Amivel segítünk magunkon: „Napról-napra minden szempontból egyre jobban és jobban vagyok!” Ez az egyik alapmondat amit gyakran illik mondani és ebben minden benne van.

Egy rákos nő esetét mesélte el Laci, akiről már lemondtak az orvosok és emberi számítás szerint napjai voltak hátra. A férje bevitte hozzá két kis gyerekét akik önfeledten játszottak nem érzékelve semmi a bajból. A nő azt mondta magának, hogy nem hallhat meg, fel kell nevelni a gyerekeket. Kért lapot és tollat. Majd füzetet. 780db. füzetet teleírt azzal az egy szóval, hogy MEGGYÓGYULOK! És meggyógyult. Ha gyakran mondogatjuk a szavakat, utasítjuk az agyunkat és az cselekszik.

A hogy vagy kérdésre is sokszor a ne is mondd vagy sz*rul, voltam már jobban stb.stb. válaszolunk. Egyre jobban! mondjuk ezt. Mindennap mindent megteszek, és egyre jobban leszek.

Ha van egy célunk, végigmenni azon, hogy milyen negatív gondolatokat társítunk hozzá és ezeket lecserélni negatívra. Pl. tanulás terén is. Vagy saját tapasztalat: kerestem a tollamat a táskámba és nem találtam. Előtte hangzott el, hogy a nem látom, nem találom kifejezéseket ne használjuk. Ki is próbáltam. Mindjárt meglesz – mondtam magamnak, és egy hirtelen ötlettől vezérelve megnéztem a kis zsebbe ahová nem szoktam tenni. Ott volt!

Memóriafejlesztés! Memória fogas eszközzel. Nagyon vicces, de pont ettől működik.

Több technikát tanultunk a tanfolyam első két napján. Az utolsó két nap (ami most hétvégén lesz) megtanuljuk az öngyógyítás és mások gyógyítását saját laboratóriumunkban. Nagyon furcsán hangzik, de nagyon sokaktól hallottam, hogy mennyire jól működik.

Az elmúlt egy hétben már igyekeztem odafigyelni a pozitív gondolatokra. A nem találom helyett, a találom szót mondogattam, a türelmemet nem veszítettem el és tényleg megtaláltam mindent amit kerestem. Próbálok türelmesebb lenni és ha még nem „jön be” valami a tanultakból sem adom fel. Lelkes vagyok és bizakodó! Ha másnak sikerül, nekem miért ne sikerülne?

És a bab csíráztatás kísérlete is hátra van. Elfogom végezni, hiszen Laci mondta, semmi nem higgyjünk neki , de azt kérte, hogy mindent próbáljunk ki.

Nincsenek megjegyzések: