Ma újabb adag büszkesség töltötte be a szívem!Levi Orosházán nagyon jól érzi magát, és Kati mama ismeretsége által és jóvoltából elmehetett egy készségfejlesztő táborba. Bár a tervek szerint Levi dönthetett, hogy csak délelőtt vagy délutánig marad, de Levi másképp döntött. Mivel nagyon jól érezte magát és lekötötte a sok új játék, sok ismeretlen, de hamar barátként visszaköszönő gyerek, és a délutáni strandolás (bár csak hallomásból tudjuk sajnos) Levinek nagy vágya volt, hogy ott aludjék a többi gyerekkel. Izgatottan vártuk az estét, hogy végre halljunk a nap izgalmairól. Reggel Apának elmesélte , hogy milyen fantasztikus autók vannak, este pedig első szava, hogy "anya, alhatok itt a többiekkel,". Ez Levi első táborozása!!!!!
Kati mama beszámolója szerint nagyon elégedettek a Levivel, a szakember véleménye, hogy Levi nagyon ügyes, meghazutolja a korát, és bizonyos dolgokban fejlettebb mint a nála egy-két-három évvel idősebb gyerekek. Persze, ezt mindig is tudtuk Apával, de jól esik újra és újra hallani, és nincs akkora szívünk, amibe a büszkeségünk elférne. Igen,tudjuk, hogy néha szófogadatlan a Gyermekünk, néha kiabálni kell vele, néha büntetni kényszerülünk, de ilyenkor mindig meggyőződöm, hogy mégiscsak a mi gyerekünk tökéletes. Vagy csak elfogult vagyok? És vajon Apa?