LUBENICE : a sziget legszebb öbölje.. Túrakedvelőknek való, akik bakancsban és bottal 18%-os meredek úton, erdő között kovályogva juthat el a csodás helyre. Energiatakaréskodás szempontjából a sok fürdés, napozás nem ajánlott, mert a visszaút tudatától is már kifárad a test, a szív, és az elme. És van a lustább kategória, aki a hajót vesz inkább igénybe. Mint például mi.
BELI: Lubenicéhez hasonlóan a hegy tetejére épült település, IV. Béla ide menekült a tatárok elől. Nagyon szerették az akkori lakosok, ezért tiszteletből róla nevezték el a gyönyörű látványt nyújtó, békés, csak a kabóca hangját hallható kis falut. Mivel a horvátoknál nincsen "a" betű, így lett a Bélából, Beli.
Levi, úgy sétálj ezeken a köveken, hogy ezeket még IV. Béla is koptatta - mondja Apa.
EBÉD A PARTON: 12-en utazunk a hajón, németek, németek és mi. Egy-egy szót tudnak angolul, mi sem sokkal többet, de mégis teljesen megértjük egymást. Jelentkezésnél megkérdezik, hogy ki milyen ebédet szeretne, lehet hal, csevapcsicsa, vagy vegetáriánus. Majd Lubenice partjánál olivafák alatt vár minket egy asztal. Amíg fürdünk, sétálunk, fotózunk, a hajóskapitányunk a segédjével asztalt terít, frissen sült halat és húst varázsolnak az asztalra. Úgy ülünk az asztal köré, mintha egy baráti társaság lenne. Jóízűen eszünk, és szavak nélkül beszélgetünk. Hú, azok az energiák....egyik legnagyobb élményem a heti nyaralás alatt.
SZELFI - amikor Apát megkérem, hogy csináljon rólam képet, előbb mindig magáról lő egyet :-)
ÚTAK : a komptól dél felé az útak kétsávosak, és a szerpentinek ellenére is biztonságosan járhatóak. A sofőrnek azonban nem sok lehetősége marad nézni az alatta elterülő tengert, a figyelemre szükség van. A sziget északi oldalában az útak kalandosak. A közvetlen sziklafal mellett futó egysávos, kétirányú forgalom számára biztosított út korántsem mondható minden igényt kielégítőnek. Egy igény van ott, továbbhaladni az úton, de nehéz, amikor a nagy kanyarban hirtelen szembetalálod magad egy lakóautóval, és az utána sorban álló, kompról jövő karavánnal. A cél előtt két kilométerrel visszafordulunk, nem kockáztatunk tovább. Ahogy kiérünk a biztonságos útra, a kezembe kezd visszatérni a vérkeringés, ami addig az erős szorítástól lelassult.
NYUGALOM: a sziget szlogenje: no stress on Cress. Nem véletlenül, teljesen illik rá. Egy ideges embert látok az egy hét alatt. Egy horvát hajótulajdonos felfokozott idegállapotban, karját, lábát, fejét használva kiabál az alkalmazottjával. Az üvölt megfelelőbb szó rá. Heves gesztikulálás közben lép még egyet hátra....és zsupsz beesik a hajójába. Nem látom, de kiabál tovább. Én viszont jót mosolygok magamban.
FECSKÉK, KABÓCÁK: egy kabócát sem láttunk, de mindenhol hallottuk a fülsíketítő koncertjüket. Reggel, este, éjszaka, a parton, a belvárosban, az ágyban elalvás előtt, a reggeli kávézás közben a teraszon. És közben láttuk a fecskéket egyesével, párban, csoportban. Gyerekkoromban az istállónk felett volt fecskefészek, izgalommal vártuk "haza" őket tavasszal. Cress szigeten már a vonulásra készülődtek, de előtte még felejthetetlen élménnyel gyarapítottak.
BRIAN: a hajóskapitányunk. Középkorú, magas, szálkás. A fogsora hiányos, két metszőfoga helyén fekete űr tátong, de magabiztonságán ez nem ront. Határozott, pörög, teszi a dolgát. Amikor a hajónk lerobban, kijön a fülkéjéből, és (metsző)fogatlan mosolyát megvillantva azt mondja, hogy: no problem, elhisszük neki.
ROZMARING: amíg én a kertemben locsolgatom, ápolgatom,védem és óvom, addig a szigeten sövényként vágják, és "gazként" nő a sziklás hegyoldalakon is. Az út mellett, a strand partjánál, a parkolók szélén, a fák alatt, a napfényben, mindenhol rozmaring terem. Illata átjárja az egész szigetet, bármerre megyünk, az orrunkat megcsapja a semmihez sem hasonlítható rozmaring aroma. Rozmaring mézet veszünk a boltban.
KALANDTÚRA: www.cressadventures.com felirat virít Brian hajóskapitányunk pólóján.. Ó, nem, nem, köszönjük, mi a kalandok helyett, egy kellemes, tengeri hajózásra fizetünk be. Másfél órás ringatózás után, kettőt hördül a motor, majd a tenger hullámzó víze irányítja a tehetetlen lélekvesztőt, reménykedünk, hogy nem a közeli sziklás hegy felé tolja a kis hajónkat. Ekkor jelenik meg Brian biztató (fogatlan) mosolyával, hogy: no problem. Jön egy másik hajó értünk, másfél óra múlva. Addig élvezzük a ringatózást, lehet úszni, búvárkodni, vagy éppen sziklás hegyet mászni. Telefonnal a fülén rohangál a kapitányunk, majd egy kis csavarhúzós készlettel leugrik a motorházba. Hú, de klassz, ilyet még soha nem láttunk, körbeálljuk és nézzük a nagy piros motort, ami cserben hagy minket. Egy telefonos gyorstalpaló után Brian addig húzogatja a csavarokat, amikor egyszer csak felhördül a motor. Óriási tapssal ünnepeljük a megmentőnket. A második lerobbanásnál már rutinosan ugrik a szerszámkészletével a hajó fenekére, már nem izgulunk, óriási bizalmunk van Brian irányában.
DELFIN: Mali Losinj központjában. Joggal. A sziget körül nagyon sok delfin úszik, játszik, él. Delfintúrákat is szerveznek a kiváncsiskodó turistáknak. A tavaly mi már voltunk egy hasonlón az Isztriai -félszigetnél, messziről láttuk is őket. A hajós kirándulásunk kapitánya viszont egy kis élményt szeretne nyújtani nekünk, így tesz egy kis kitérőt, majd a hajó motorját leállítja. Csak ámulunk és bámulunk. Bármerre nézünk delfinnek emelkednek ki a vízből, és tűnnek el pillanatok alatt.
OLIVAFA mindenhol. Ültetvényként, vagy egymagában álldogálva a teraszunk előtt, a tengerparton, az út szélén, bárhol. Mindenhol.
SZÁLLÁSOK: újratervezés miatt két szállást foglalunk. Az első szállásunk egy éjszakára a miénk. A hegy tetején , pár házból álló olasz(os) falucska egyik házának második emeletén van a kis lakásunk. A kilátás fantasztikus. A déli fekvésű teraszára süt a forró nap, hiába vágyunk a gyönyörködésre, addig tudunk kint ülni amíg lövünk pár (kávés) képet. A lakásban 40 fok, csigalépcsőn kell felmenni az ágyakhoz. Az imádnivaló, olaszos temperamentumú, mindig mezitlábas, mosolygós háziasszonyunk, látva izzadságtól csapzó és büzlő fejünket, testünket, megnyugtat, hogy fent az ágyaknál van egy mikroklíma. És valóban ott vár ránk az éjjeliszekrényen egy kb. 20X20 centis , vizzel tele kütyüre, ami bekapcsolás után vidáman váltogatja a lilla, két, zöld színét, és kb. fél méterig fújja a párás (meleg) levegőt. Majd megadja magát. Imádott háziasszonyunk sűrű bocsánatkérés közepette elviszi, majd a polcról levesz egy másik kéziklímát. Mi itthon melegítésre használjuk télen, a 40 fokban kellemes langyos levegőt fúj felénk. A reggeli teafőzéshez rezsót kapcsolók, majd abban a pillanatban sötétbe borul a lakás. Kezdek kétségbeesni, hogy mi rontunk el mindent magunk körül. Röstelkedve vonszolom le magam a házigazdázdához, aki a feleségével egyetemben rögtön a segítségemre siet, és sűrűn kéri az elnézést, hogy ilyen vacak a hálózatuk. Ha a szállásunk nem is tökéletes, de kárpótol minket a kilátás, az esti naplemente, a terasz, és a házigazdáink kedvessége. Imádtunk ott lenni.
KECSKÉK: a meleg enyhülésével a (hegyi)kecskék is előkerülnek. Az út szélén eszegetnek, vagy az út közepén sétálgatnak. Kiszámíthatatlanok, nem tudni, hogy kiugrik az útra, a helyén marad, vagy éppen a következő bokor lesz a célpontja. Kb. 30 kilométeres útszakaszon közel 20 kecske kerül az útunkba.
BÚVÁRKODÁS: Milyen jóképű fiúk, nem? 😉
TENGERPARTOK: több helyen is sok kilométeres partok alkalmasak a sportolásra, sétára, napozásra, elmélkedésre, mindenre. Élünk is ezekkel a lehetőségekkel.
KILÁTÁSOK: ehhez még keresem a szavakat
PÁLMAFÁK: a gyengéim. Cica, biztos, hogy minden pálmafát lefotóztál? - érzek valami cinizmust Apa hangjában, de tudom, hogy igaza van. 😇
KURIÓZUM: egy svéd hajógyár gyártmánya, a típus egyetlen példánya a világon. Járja keresztbe-kasul a világ tengereit, óceánjait, nem is értjük, hogy kerül Cress kisváros, kis kikötőjébe. Olyan hangerővel adja tudtul az indulását, hogy az egész part átveszi a hangrezgést. Hú, de jó volt! Aztán szépen, lassan a szemünk előtt vonja fel a vitorláit, és elegánsan, méltóságteljesen siklik a vízen. Apával a tengerparton ülve nézzük ahogy lassan, nyugodtan halad előre. Egy óra múlva is látjuk a szilluetjét.
NAPFELKELTE, NAPLEMENTE
APA TUDÓSÍTÁSAI: "jött egy csónak. megállt. biztos halászhajó. kiteszi a halászbotot. ja, mégsem. evezőlapát. valaki berak valamit a hajóba. és be is száll. ja értem. biztos, jött a feleségéért. vagy a csajáért.
Apa mindent lát, mi nem látunk mindent, de mindenről tudomásunk van.
IDŐJÁRÁS : tölünk távol álló lépésekre kényszerített 😁
EZ + AZ
VÁROSHÁZA: jól megfér egymás mellett a nemzeti lobogó, a hímzett abrosz és a barna zokni is.
APRÓSÁGOK KICSINY BOLTJAI
KÖNYV: nélkül sehova
MŰVÉSZET, KULTÚRA: elsősorban OSOR, ahol szobrászok és zenével foglalkozó amatőrök, profik "játszanak" együtt. Mindenki alkot és megosztják egymással, ezért Osor utcái tele vannak zenészeket ábrázoló szobrokkal.
Ő
MI
