Anyai sors

Anya,örülsz ha piszkállak?
Hát persze!!!
Akkor maradj nyugton!!! - parancsolta Levi miközben négy párna egyensúlyozott a fejemen.

És a folytatás...

Túl az orrmandula műtéten

Nagyon szerencsések vagyunk, mert:
- minden rendben ment (a sok rémhír ellenére nem cserélték össze a manduláit, bár Apa legszívesebben Levi homlokára írta volna műtét előtt az orrmandula szót biztos ami biztos alapon)
- Levi volt az első a műtéti listán, így nem kellett sokáig izgulni
- ízlett Levinek a műtét előtti Gumibogyószörp, de ugrálni már nem maradt ideje
- a legaranyosabb nővért fogtuk ki (igaz a többit nem ismerjük)
- ketten voltunk a szobában, így éjszakára én is külön ágyba alhattam
- erkélyünk is volt, így este már kiültünk és én mit látok , te látod-e társast(?) játszottunk
- jó sok papírvattát adtak, így legalább rajzolásra is bőven maradt
- Apa nagyon serény volt és nem váratott sokáig a beígért játékkal , jutalomért Levinek a bátorságért
- és a lényeg: javult Levi hallása - bár továbbra is igen szelektív. És ezen az orrmandula műtét sem segít.

Leviszáj

Anya, a születésnapomra meghívom az egész ovis csoportot, kivéve a K.L-t és Bebét - vázolta Levi a jövő terveit. Bebét nem? - kerekedett nagyra a szemem a meglepetéstől, hiszen Bebe az egyik legjobb barátja az oviba és ő is meghívta Levit a születésnapjára.
Igen, de ha Dudut is meghívom és Bebét is, akkor együtt játszanak és engem kihagynak belőle - indokolta Levi. Szerinted melyiket hívjam meg - tette fel az igen nehéz kérdést nekem.
Hát Levi, neked kell tudnod, hogy melyik a nagyobb barátod - próbáltam hárítani és meghagyni neki a nagy döntést, ami pár hónapig még úgyis rengetegszer változik.
A nagyobb barátom? Hát nem tudom Anya, előbb meg kell mérnem őket!

Leviszáj

Kint voltunk a játszótéren pár napja és velünk tartott Levi ovis barátja Dudu is. Útközben Dorinát is "felvettük",  és négyesbe folytattuk az utunkat. Esti hat óra ellenére még mindig nagyon meleg volt, ezért felajánlottam a fiúknak, hogy levehetik a pólójukat ha szeretnék.
Hallod Dorina, levehetted Te is a pólódat! - kiáltotta Dudu jó hangosan.
Nem veszem le, a lányok  nem veszik le - szólt vissza Dorina.
Miért? - kérdezte Dudu
Hogy meg ne lássuk a nagy cicijüket -világosította fel Dudut Levi vihogva.

Hét év "szövetség"!

A Nagykönyv

A Nagykönyvben minden benne van...amolyan használati útmutató gyerekekhez. Nekünk legalábbis van ilyenünk. Kineveztünk egyet , amibe névre szólóan vannak az utasítások. tanácsok és elvek. Nagyon hasznos, nagyon élvezzük. Amikor szülőként tehetetlenek vagyunk, előkapjuk a mindenttudó nagy(kis)könyvet , ami minden mondatában úgy kezdődik, hogy Vági Levente, fogadjon szót a szüleinek.
Két nappal ezelőtt az autóban Apa, hátranyúlt Levi lábát megcsikizni. Apa, benne van a könyvben, hogy szabad a gyerekeket piszkálni? - kiváncsiskodott Levi.  Benne bizony - bólogattunk Apával egyszerre. 
Hányadik oldalon van? - furdalta tovább az oldalát Levinek a kérdés. Apa rögtönzött egy 28-at.
Azóta, ha azt kérdezzük, hogy mi van a könyv 28-dik oldalán, Levi vigyorogva közli, hogy "szabad a gyerekeket piszkálni" és már menekül is előlünk. Bár a tegnap kiegészítette a mondatot, "... de csak addig amig dühbe nem gurulunk"-kal. :-)

És hogy mi van a könyv 28-dik oldalán igaziból? "Menjetek túrázni és mutasd meg neki, hogy kell egy patakon átkelni. Hagyd, hogy vizes és koszos legyen!"

Majdnem ugyanaz a kettő :-)))

Utánpótlás

A népszerűség átka...

...ha úton-útfélen (szó szerint) felismerik az embert.
Apa és Adam Sandler közti hasonlóság eddig is nyilvánvaló volt, és sokan sok helyen megbámulták Apát, a bátrabbak pedig rá is kérdeztek, hogy tisztában van-e Apa ezzel a ténnyel.  A minap a melléképületünk bontása miatt forgalomleállítással "szórakoztatták" az autósokat , az egyik oldalon Apa, a másik oldalon Pali.  Az egyik megállított autóból kihajolt egy nő és feltette a már ismert kérdést Apának. Igen, mondták már egy páran - válaszolt vissza neki Apa. Ne haragudjon, megengedi, hogy lefényképezzem? - és már nyúlt is a telefonja után a nő.    Most már Pali is tudja, hogy miért bámulták meg Apát mindenhol az emberek. Eddig abban a hitben élt, hogy a Apa és a Michelin baba közti testi adottságok hasonlósága miatt fordulnak meg Apa után. Pedig Apa egy SZTÁR(hoz hasonlít)! 

Leviszáj

Gyula papa: Levi , gyere adjak egy puszit!
Levi: Nem akarom, mert nyálas puszit adsz.
Gyula papa: Megígérem, hogy nem fogok nyálas puszit adni.
Levi: Jó, akkor előbb szívd vissza a nyáladat!

Szülők napja az oviban!

Már megjöttünk ez helyre,
anyánk köszöntésére
Anyám, légy reménységben,
köszöntlek egészségben!

Amennyi a zöld fűszál,
égen ahány csillag jár,
májusban a szép virág:
annyi áldás szálljon rád!



Több ajándékot is kaptunk ezen a napon! Az anyák virágot, az apák egy gyerekük által készített kulcstartót, ami a mellkasukra volt tűzve az átadásig, valamint a kis kezükkel készített kókuszgolyókkal kínálták meg a szülőket. És még egy meglepi várt a szekrénynél. Egy rajz.Ezek lennénk mi Apával, ahogy a gyerekünk lát.

 

Hát ami a képet illeti, azt hiszem elkél egy igazi beszélgetés Levivel. Ha Apát megilleti a kockahas, nekem is kijár a darázsderék. Mert lássuk be, van azért olyan darázsderekam, mint amilyen kockahasa van Apának :-) De nem panaszkodhatom, Ami a szempilláimat illeti, a legkorszerűbb és 100-szoros vastagságot ígérő festékkel sem vagyok képes ilyesmire, pedig erre vágyom évek óta. Gyönyörködöm is benne :-)

És ami a lényeg! A felénk magasuló hatalmas jegenyefa! Na az nem más,mint Levi! Fölénk emelkedik és lenéz ránk. De az a fontos, hogy ilyen vidámnak lát minket. És ilyen csinosnak :-)))))

Morzsihoz

"Morzsi kutyánk hegyezd füled,       
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál."

Petőfi Sándor talán megbocsájtja nekem, hogy egy kissé átköltöttem az egyik legismertebb versét, de azt hiszem méltóbb köszönetet nem tudnék neked mondani Morzsi.

Talán most kissé felfoghatatlan hogy hat és fél év után, sok közös élménnyel a hátatok mögött mi történt.
A kezdetektől jelen voltál Levi életében, láttad és tapasztaltad, azt a sok csodát és olykor nehézséget. Együtt éltétek át a bölcsödei és óvodai kalandokat, együtt játszotattok nagyokat, együtt hallgattátok az esti mesét és WC-re is mindig együtt mentetek, és most csak kérdően nézel, hogy mostanában mi változott. Talán te sem érted, hogy miért nem viszünk magunkkal már kirándulni a hátizsákba és miért nem buszozol velünk, miért hanyagolunk, és miért nem vagy része már az életünk minden percének. 

Te, aki mindig a leghűségesebb társa voltál Levinek, a barátja, a  vigasza, a játszótársa, a hálótársa, Te aki szó nélkül tűrted, hogy ha rajtad ugrált, nem panaszkodtál, hogy az orrodat lerágta Levi, csendben viselted, hogy játék közbe a kezünkbe maradt a füled, és soha nem mondtad, hogy elfáradtál, pedig éjjel-nappal "dolgoztál".

És most hirtelen sok lett az időd. Már nem kell reggel oviba indulni, vagy ha el is visznek Téged, az autóba hagynak, mert már babás dolog Morzsit oviba vinni - mondja Levi.
Hidd el, én sem értettem, hogy mi történt, és hogy változott egyik-napról a másikra a helyzet. De tudod, milyenek a gyerekek! Úgy gondolom, hogy talán valaki szóvá tette Levinek, hogy nagycsoportos létére, még mindig együtt jártok oviba.  Vagy már kissé cikinek érzi a Szerelme előtt , hogy még mindig alvójátéka van.
Biztosan Te is látod, hogy Levi milyen nagy lett és már más dolgok érdeklik.

Drága Morzsi ne vedd a szívedre! Bár már nem jársz velünk világot látni , de olyan jó hazatérni, mert tudja Levi, hogy az ágyában  vársz rá és otthon nem babás dolog Morzsival lenni.

Láttam ma is ahogy együtt repültetek a paplanból készült csodamasinán, és ugyanolyan pontossággal igazította meg Levi a kezeidet, lábaidat az éjszakai alváshoz ahogy eddig.

Morzsi, tudnod kell, hogy ha majd hónapok-évek múlva kissé kopottan, orr nélkül, leszakadt füllel, soványan és meggyötörten kerülsz a szekrény aljába, Te mindig a családtagunk leszel.