A nyaralás fárasztó - és ebben mindhárman egyetértünk. Bár ötvözzük a magyar mentalitást (sokáig alszunk) az olasz szokással (szieszta), de a nap közepére, végére mindig kidőlünk.
A reggeli sokáig alvás a nyaralás velejárója... a Fiúknál. Én hozom a szokásos formámat, és reggel öt és hat között lemegyek a partra megnézni a napfelkeltét.
Hogy a fiúkat ne zavarjam az öltözéssel járó hangzavarral, pizsamában (póló, cicanadrág) és papucsban lemegyek a partra, hiszen ilyen korán úgysem lesz senki lent, meg aztán különben is az van ráírva a pólómra, hogy "enjoy, enjoy, enjoy" és nem az, hogy pizsama. Néhány kutyasétáltató, kedvesen visszamosolygó, kagylógyűjtő, hajnali ébredővel találkozva, kincsek után kutatva és találva, észre sem veszem, hogy kb. egy kilométerre csavarogtam el. Visszafordulok. A partra vetett rákok, meduzák látványa, a sirályok reggeli apályban való élelemkeresése újra leköti a figyelmem, és csak megyek...megyek...mígnem rájövök, hogy "eltévedtem". Nem találtam a szállásunk felé vezető kiutat, végül a térkép segítségével pizsamában és papucsban megtett négy kilométer után hazatalálok.
Alázattal mossa a langyos sós víz a lábat, a puha homok perzsaszőnyegként terül el a talp alatt, miközben a nap sugarai simogatják az arcot...ezt az élményt a nap folyamán többször is élvezni szeretném, papucsomat kézbekapva elindulok a part mentén...mígnem megpillantva a béjváccsos fiúkat megroggyan a lábam és majdnem hasra esek előttük. Na, nem a látványuk okozza az elgyengülésemet, egy pillantra nem figyelek a lábam elé, megbotlok egy kis homokkupacba. Levonom a következtetéseket, a nyaralás veszélyekkel (is) jár, ezért a nap további részét a medencében fürdő Fiúk közelében töltöm. Egy nyugány napvédte árnyékában húzodva olvasok,
és hallgatom a Fiúk nevetését, nézem ahogy a Apa is gyermekké átminősülve borítja le Levit az úszómatracról.
Levi ropogós nevetése, Apa-Levi labdás meccse és még egy-két gyerek ugrálása betölti a medencét. A sok mozgás, a napsűtés, az izgalom, a játék lassan , de biztosan kimerítette az energia tartalékokat, a gyomor egyre hangosabb korgása jelezte, hogy "időt kér". Olaszország ide vagy oda, de a jó magyaros paprikáskrmumpli itt is megállja a helyét.
A délután szieszta után újra a medencés szórakozás a nyerő, majd este nekivágunk Jesolo felfedezésének.
Este 11-ig csámborgunk a zsúfolt jesolo-i sétálóutcában,
kerülgetve a tömeget és nézegetve a kirakatokat, megtalálom a jesoloi kínai boltot is. Levi a sétálással nincsen barátságban, így kapóra jött egy négykerekű bicikli bérlése,
amivel könnyebben és gyorsabban végigszáguldunk a több kilométeres úton. A pontot az estére egy homokszobrász csapat műveinek megtekintése tette.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése