Üdvözöllek az oldalamon! Köszönöm, hogy megtisztelsz a látogatásoddal!

2016. június 29., szerda

Nem ért váratlanul

De nem is vagyok rá felkészülve. Mármint a kamaszkorra. Eddig azt hittem, reméltem, gondoltam, hogy az iskola miatt vannak időnkénti vitáink. Rá kellett jönnöm, hogy a vakációban is maradtak "vitás" kérdéseink. Azok a bizonyos határok, amikhez én is ragaszkodnék és Levi is szívesen feszegetné.  Hmmm....én kosként, Levi skorpióként....jó kis párosítás :-)
Na ezek a vibrálások elkerülése végett (is) igyekszünk minél több programot kitalálni. A tegnap délelőtt is a könyvtárba mentünk DVD-kért, az újabb viták helyszínére. Levi 16 karikás filmekre vágyik, szerintem meg egy jó kis vidám film jobban kikapcsol és feltölt. Itt is rendszerint megvívjuk a magunk csatáit, amit én nevelési célzattal engedek vagy tiltok, azt Levi zsarolásnak veszi. De sikerült végül kiválasztani négy filmet, 12 karikásat.
Hazafelé beugrottunk az Intersporthoz egy kis ugrabugrára, de mivel már jelzett az üres gyomrunk, hamar feladtuk.

A délutáni pihenés után összekaptuk magunkat és elmentünk Levi névnapját megünnepelni a Dzsungel étteremben. Szerencsére (?) az óceános teremben kaptunk asztalt,


 a többiben elég bizarr figurák és nem túl étvágygerjesztő díszletek ékesítették a falat.



A mellettünk lévő akváriumok tökéletes szórakozást nyújtottak az ottlétünk alatt. Megfigyelhettük a halak szerelmi életét, felturbózva a romantikus puszikkal, a féltékeny harmadikkal, a fejét a homokba dugó társaikkal, és a zsákutcát nyerő foltos halak párjával. 
Amíg Levi egy Haragos Tekergővel birkózott, Gábor egy Eszeveszett Benszülött-tel küzdött meg, addig Apa a Beduinok Kedvence mellett tette le a voksát, én békésebb vizekre evezve a Halacskás Falatkák mellett döntöttem. 


Az étel megérkezéséig a gyerekek elmentek felfedezni az étterem többi izgalmas részét, Apával a szomszéd asztalán ülő fiatal párt szúrtuk ki magunknak szórakozásul. Minden pszichológiai és emberismeretünket bevetve megpróbáltuk elemezni a számunka elsőrandizosnak tűnő fiatal  párt. Egy kicsit olyan rémálomszerű volt, ültek egymással szemben, néha egy-egy szót váltva egymással, metakommunikációs eszközük azt ordította a világnak, hogy valaki mentsen meg a másiktól. A gyakori akváriumnézése közben váltottak néhány szót. Vajon meddig bírják? Lesz még folytatás? Lehet, hogy szavak nélkül is értik egymást? - ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szórakoztattuk egymást Apával, de a 14 év együttlét után, egy kis tapasztalattal a hátunk mögött, kicsit nosztalgiázva , más témát nem találva tökéletesen eltöltöttük az időt. Addig hittünk is az elméletünkben, amíg össze nem kulcsolták a kezeiket az asztallapja felett. Minimum a második randi lehetett. De olyan jó lenne tudni, hogy hány lesz még. Apával tippeltünk. Nem tudjuk :-)

Tele gyomorral és immáron nemcsak a halak szerelmi élete utáni szórakozásunkkal még elmentünk a Gianni fagyizójába, és néhány gombóc fagyival zártuk le a napot. 



Nincsenek megjegyzések: