Apáról ritkán esik szó itt, pedig Apa igenis itt van. Még csak azt sem mondhatnám, hogy csendben meghúzza magát, időnként persze hallatja a hangját, főleg Levinek, de akkor jó helyen jó időben.
Aztán van amikor Apa akkor is hallatja a hangját, amikor vágyik valamire, pl. a csendre. És ezt szóvá is teszi. Íme, néhány gondolatszikra: :-)
Az autóban bámultam ki az ablakon, arra eszméltem, hogy Apa megtörte a bambulásom folyamatát egy : na mi van Cica, miért vagy ilyen csendben? - kíváncsisággal. Mire magamhoz tértem és válaszoltam volna, Apa folytatta , mintegy magának: végül is addig jó, amíg csendben vagy - és saját viccén könnyesre nevette a szemét.
Születésnapomon a facebook előtt: megköszönöm a születésnapi köszöntéseket, írok mindenkinek - mondom Apának. Miért nem írsz egy közöset és akkor nem kell annyit írni? - kérdezi Apa, de aztán gyorsan a rejtett vágyai újra felszínre törtek és folytatja: addig jó nekem amíg írsz, addig is csendben vagy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése