A szeptember új korszakot nyit Levi életében. Reméljük, hogy most alapozzuk meg a sport iránti szeretetét és rakjuk le egészséges életének alapköveit. Az óvoda ebben nagy segítséget nyújt a napközben judova és tornával. Heti két alkalommal Tamás bácsi tanítja az önvédelem szabályait és kőkemény edzéseivel nemcsak az egészségét növeli, hanem megtanít nekik az élethez fontos és alapvető tulajdondságokat, mint fegyelem, kitartás, küzdés. A Gyöngyi néni tornája majd holnap kezdődik, de arról is csupa jól hallottunk.
Az úszás is elkezdődött. Egy kicsit izgultam, hogy mennyire fogja szeretni és mennyire csinálnak neki kedvet. Az első öt percben történt egy kis baleset, egyrészt Levi hibájából, másrészt az oktatók figyelmetlenségéből. Az első öt perces lábtempó után, "világgá" engedték a gyerekeket, és a medence közepén Levi úgy döntött, hogy ő bizony mégsem csinálja. Hiába volt rajta karúszó egy picit alámerült. Az oktató bohockodásnak vette és nem ment hozzá. Mire észrevették, Levi kellőképpen megijedt, sírva kapaszkodott, az oktató bácsi, erős és izmos karjába. És ez az egész órára jellemző volt. Kellett neki a biztos pont a ringatózó vízen és kellett neki a biztatás részemről, a lelkére beszélés és a játék beígérése. A végén a jutalom ugrálásnál, már nem kérte, hgoy fogják. Ez biztató. És tudom, hogy menni fog neki!

Egyet nagyon fontosnak tartok! Csak addig csinálja ezeket, amig kedve van és szereti. erőltetni nem szeretném, de eddig minket igazol az élet. Remélem ezután is így lesz és jobban megy neki. Egyre jobban!