Ja és a mai nap is tartogatott jó dolgokat! Reggel hétkor nekiálltam vasalni (ez annyira nem jó, főleg, hogy sok volt), de a reggelinek adtam egy esélyt, hogy nyugalomba leérjen a rendeltetési helyére, ezért visszabújtam az ágyba. Aztán felkeltem! Két óra múlva, miután aludtam egy hatalmasat. Hogy mikor csináltam ilyet utoljára? Fogalmam sincs! De nagyon jól esett, úgy éreztem, hogy ma sokat tettem magamért. Többet mint egy tornával, vagy egy jó könyvvel.
És ma megérkezett hozzánk Gabcsi! Indul az öt napos túlélőtábor :-) Kérdés, hogy a gyerekek viselik jobban vagy mi felnőttek. Gabcsi búcsúzkodása Anyától nagyon keserves volt! Nagyon szeretlek mondatok folyamatosan csúsztak ki a száján, miközben a krokodil könnyek szabadfolyást kerestek a szeméből. Már rossz volt nézni, hogy hogy "szenved". A távolodó autónak még intettük néhányat és utána már elmúlt az Anyukám, nagyon szeretlek érzés kinyilvánítása. Elmerültek Levivel a játékba. A konyhában tevékenykedtem, amikor hallottam, hogy Gábor, felszólítja Levit: ezentúl hívj Elvisnek!. Rendben Elvis, mondja Levi. Szóval Gabcsi a Király, de valahogy mégis levi viseli folyton a kalapot. Velünk szemben is próbálkozik! De nekünk van fakanalunk, amit szükség esetén használni is tudunk. De előbb még elővesszük a Mérgező szülők könyvét, hogy megbizonyosodjunk, hogy nem mi ártunk a gyereknek, és ha meggyőzött minket, hogy a gyerekek kisördögök , akkor előkeressünk a Hogyan neveljünk tökéletes gyereket című könyvet. Remélem, megtalálom valamelyik fejezetébe, hogy hol van az a titkos gomb, amivel kilehet kapcsolni a gyerekek rosszasságát. Mert úgy -e van ilyen? Mondja valaki, hogy tényleg van ilyen!!! :-)