A szombat délelőtt békésen telt. Apa sajnos dolgozott, így Levivel kettesbe töltöttük a napot. Délelőtt főztünk és tettünk -vettünk, majd úgy döntöttünk közösen,, hogy megnézzük a kopaszi-gátat. Bár itt van tölünk nem messze - a közlekedés viszont nem túl jó oda - és még soha nem voltunk ott. A neten utánanéztem egy-két dolognak és elhatároztuk, hogy magunk is felfedezzük. Nem bántunk meg. Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat. Egy kis nyugalom szigete a nagyváros közelében. Olyan érzésem voltam, mintha nyaralni lettem volna arra a pár órában.
Levit is régen láttam ennyire szabadnak, vidámnak és önfeledten játszónak. Hatalmasakat biciklizett, lehetett a dombon gurulni le-fel, bukfenceket vetett a dombra felfele, a dombról lefele, és néha azon izgultam, hogy még a Duna előtt megálljon. A Dunába megáztattuk a lábunkat, és persze a fagyi sem maradhatott ki. Volt egy fantasztikus délutánunk és egy fogadalommal jöttünk haza: ide még visszatérünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése