Vasárnap kora reggel van.Csend mindenhol, alszik mindenki. Az elmúlt hétvégeken ilyenkor már a bicikli nyergén ültem és tettem a kilométereket. Ma inkább pihenek és majd később a jó öreg taposót veszem használatba. Egyre jobban esik a mozgás, legyen torna, bicikli, vagy egyéb testmozgás, bár a taposás nyer, mivel lehet közben olvasni vagy éppen tévét nézni. Na és a jóga! Hát az valami isteni! Egy hátránya van, hogy akkor élvezhető és maximálisan jól csinálható ha csend és nyugalom van - lenne, ha Levi fél percenként nem mondaná, hogy ANYA. Apropó Apa, Anya! Egy nap összeszámolom, hogy hányszor mondja ki ezt a két bűvös szót, de néha Apával, már csak nevetünk rajta. Több száz lehet a kimondott apaanya? :-)
A tegnapi nap igencsak tele volt Levinek izgalmakkal.Délelőtt szóltunk Levinek, hogy ebéd után meglátogatjuk Gabcsiékat. Induljunk most - mondta Levi. Levi, előbb ebédelni kell és majd utána- próbáltuk meggyőzni. Én nem vagyok éhes- érvelt a Levi, csakhogy indulhasson. Nagyon szereti Gabcsit és ennek nagyon örülök. Szinte naponta emlegeti és folyton a társaságára vágyik. Hát mondanom sem kell, hogy milyen "dinom-dámom"-ot tartottak a Gabcsival délután. Aztán Orsi és Andi focizott vele délután,amitől még jobb kedve lett, márha lehetett fokozni.

Hogy vannak-e kisebb sikereim agykontroll terén? Az is siker, ha nyugodtabb vagyok. Bár a tegnap kissé előtérbe jöttek megint a negatív gondolatok, de igyekszem ma nagytakarítást tartani. Ma korán reggeltől azt "mantrázom", hogy meggyógyulok, meggyógyulok, meggyógyulok. És ez így is van!
Öröm jár át, hogy Ildi és érdeklődik eziránt, és biztos vagyok benne, hogy ő is eléri a sikereket ha lelkesen használja a módszert.
A babjaim még nem csíráznak, bár azt hiszem, hogy gyakrabban kéne programoznom rájuk. Fogok is, megyek is újra megnézem a tükrömbe, hogy mekkorát nőttek már.
A vasalásra is programozhatnék, hiszen már kiesik a kupac a szekrényből. Hátha valaki kivasalja nekem ma :-)Vagy ez csak álom marad?