Első nap a túlélő táborban!

Veszekedések száma: pár
Civakodások száma: kevés
Verekedés száma: nulla

Bár néhányan (főleg Ildi) aggódott, hogy hogy fogok két gyerekkel bevásárolni, de bíztam magamban és bíztam a gyerekekben. Így hát elindultunk Levi-Gabcsi kéz a kézben én meg mögöttük. A buszon, nos...nem hiszem, hogy lett volna olyan ember, aki esetleg nem hallja amit mondanak, vagy akinek nem tűnik fel, hogy két rosszcsont van a buszon.
De szerencsésen eljutottunk a csarnokba. Az egyik helyen vettünk egy kiló sárgabarackot, a visszajáró 100 forintost Levi hamar észrevette az eladó kezébe és rögtön tartotta a markát. Gabcsi sem szeretett volna kimaradni, ő is kért egy százast :-) Teljesen igaza van!
Befejezvén a bevásárlást beesteünk a szemben lévő burger kingbe és megjutalmaztam őket egy -egy csoki fagyival. Energiától duzzadva átsétáltunk a szabadság-hídon és megnéztük a Duna mindent pusztítani vágyó hatalmas folyással haladó áradását. A gyerekeket lenyűgözte, hogy az utat is ellepte a víz.
Délután elmentünk biciklizni, de ahogy elindultunk láttuk, hogy hatalmas felhők közelednek felénk és távolról ugyan de az ég dörgését is hallottuk. Max elmegyünk a sorompóig, mondtam a lurkóknak is elindultunk. Nagyon odafigyeltek az úton, szót fogadtak és így együtt megoldottuk azt a félelmemet, hogy három biciklivel és két gyerekkel hogy jutok át egyik oldalról a másikra. Már megint kicsinyes voltam a hitben. A gyerekekben jobban kell bízni. Majd estefelé, kimentünk a játszótérre, mert a vihar elmaradt , így az eső nem mosta el a terveinket.
Érdekes, hogy egész nap tettem-vettem, mentünk a gyerekekkel és este mégsem éreztem magam fáradtnak. Jól éreztünk magunkat és remélem, hogy a többi nap is ilyen lesz.

Levi és Gabcsi nagyon jól eljátszottak, hol tűzoltók voltak és kimentették a kutyát a fogságból, hol rendőrösdit játszottak aminek a maci látta kárát, mert bilincsbe verve vitték a börtönbe, mivel a Morzsi elől megitta a tejet :-) Hol meg doktorbácsisat játszottak, és bőven ellátták vitaminnal a beteg állatokat. Este már ejtőernyőzéssel próbálkoztak Gabcsi kishátizsákja segítségével. Amikor már azt hittük a Pistivel, hogy kb. 10 perc és csend lesz a lakásban, furcsa,gyanús csend támadt a fűrödő gyerekek között. A samponomat kenték magukra és egymást fürdették. Azért még mára is maradt sampon, de azt eldugom :-)