2018. május 21., hétfő

Pünkösdi hálaadás

Ha fokozni szeretném - márpedig szeretném - hálát adok a hálaadásért. Azért, hogy felismerem a hála jelentőségét, amely nemcsak egy köszönet az ég felé, hanem egy olyan pozitív (élet)érzés, amely sejtszinten fejti ki a szervezetre gyakorolt jótékony hatását, és tölti fel a lelket, testet. 
És micsoda fantasztikus dolog, milyen hatalmas ajándék, hogy a család fogalmát nem csak hallomásból tudjuk, nemcsak látjuk a körülöttünk élőknél, hanem megtapasztaljuk a család erejéből származó erőt, a társaságukban körbeölelő nyugalmat, milyen felemelő egy viccen együtt hangosan nevetni, és milyen megható egy vita után átölelve egymással megbékélni. Viták vannak... de ezekből tanulunk, jobban megismerjük magunkat, és a családtagjainkat. 

Köszönöm a családnak, hogy velünk voltak pünkösdkor, hogy együtt ülhettük körül az asztalt a Pali által főzött isteni marhapörkölt körül. Kati mama sütötte pogácsák, Kati cukrászi tehetséggel készített islerjei, zserbói (benne szíve, lelke),  Ildi krémes kekszes desszertje és tortpalacsintája, valamint a szülinaposoknak a sok-sok (nem véletlenül :-D )gyertyával díszített turórudi tortája megédesítette (szószerint) a napunkat. A felhalmozott édességmennyiség láttan jogosan reménykedtünk, hogy a picit később érkező Halasi-Vági család majd segít az alkalmi cukrászda kiürítésében, de az I-re a pontot feltették egy általuk hozott vaniliás-meggyes (?) parfétortával. Megalapozott volt a félelmünk egy kiadós édességmérgezéstől :-D

És hogy egy kicsit elvonjuk a figyelmünket az asztal tartalmától a fiatalságot képviselő Balázs, Klaudia, Luca, Gábor és Levi mellett a Krisztivel mi is belevetettük magunkat egy kis társasjátékba. Ha kellett hazudtunk, ha szükséges volt gondolkodtunk vagy éppen hálálkodtunk, hogy nem nálunk robbant fel a bomba. 

Apa egész napos figyelme és segítsége nélkül nem sikerült volna ilyen tökéletesre ez a nap. 

Levi lefekvés előtt egy mondattal nyugtázta az eseményeket: "ez egy jó hangulatú nap volt". Csatlakozom hozzá. 
Hálás vagyok ezért! És hálás vagyok a családomért! 
















1 megjegyzés:

  1. De jó, de jó, de jó!!! úgy látszik, akkor valami olyan csillagállás lehetett, mert a miénk is hasonlóan sikeresre, szivet melengetőre és szeretetteljesre sikerült :-) látszik a fiúk mennyire kimerültek az egész napos nehéz munka (kajálás) után. olyan jó ezeket a sorokat olvasni, átjön a hangulat...

    VálaszTörlés