A hőmérséklet is végre megmutatta igazi téli arcát a gyönyörű napsütés mellett, így a délelőtt órákban egy hatalmasat sétáltam a kanyargós utcákban, Levi korcsolyázni ment, Apa megvette "anélkülüknincszilveszter" mentőcsomagot, mint a virsli és kölyökpezsgő.
Még két napja nem volt tervünk az év utolsó napjára, ha más nincs marad a tévézés, társas és az itthoni fetrengés. Aztán spontán jöttek a programok és elkezdtünk tervezgetni, bár light-osan.
És ha már úgyis ott voltunk a belvárosi forgatagban, elsétáltunk (a tömeggel) együtt a Vörösmarty térre a vásárra, vagy inkább már a szilveszteri utcabálra.
Nem maradhatott el az ördögpatron és a trombita sem, amit később már megbántunk Apával, főleg itthon a négy fal közötti hangzavarban.
A -7 fokban már kezdtünk vágyni a meleg lakásba, a meleg teára és a tévés punnyadásra, de még volt egy korcsolyázós jég diszkós ígéretünk Levinek, így bármennyire is vacogott már a fogunk, Levibe annál jobban égett a vágy élete első diszkójára. Hát mentünk!
Mire hazaértünk farkaséhesen és átfázva, a vacsora után nekem már csak egy vágyam maradt: az ágy, bár éjfél előtt felkeltem, hogy tisztességesen elbúcsúztassam az óévet és köszöntsem lelkesen az újat.
Apa a távirányító társaságában találta meg a szórakozást, Levi meg legózott, játszott és fújta a trombitát ...
Apával kettőkor kidőltünk (én újra), Levi a szilveszterre való tekintettel szabad kezet kapott.
Ne legyen ez az év se rosszabb mint ahogy lezártuk! BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése