Mit ér egy hang, avagy újra advent van.

Annyi mindenről szerettem volna írni, annyi minden történt, ami talán nekünk fontosak, Levinek, Apának és nekem. Nem nagy dolgok, kicsik, aprók, egy-egy szó, néhány mondat, egy mosoly, egy tett, ami sokat elárul. Arra a következtetésre jutottam, hogy mindaz amiről írni akartam, a háláról szól. Igen, hálás vagyok! Nagyon is hálás! Lehet, hogy az advent is szerepet játszik abban, hogy mélyebben érintenek a dolgok, de ezért is hálás vagyok. És még miért?

Mit ér egy hang, mondd, hangszer nélkül árván,
Mit ér egy hang, mit nem kap szárnyra szél,
Szóljon hát most minden hangból hálám,
Hogy a semmiből így felrepítettél.

Hálás vagyok: 
- ezért a dalért, amit újra és újra hallgatok napok óta és aminek a segítségével újra és újra hálát adok Istennek az ő szeretetéért, ajándékaiért 
- a napsütésért
- hálás vagyok az Anya szóért, hogy van aki mondja
- a minden kimondott "szeretlekért", amit Apától kapok
- kimondhatatlanul hálás vagyok azért a segítőszándékért , amivel Levente a hátán akart felvinni egy magas domb tetejére az utolsó két méteren: gyere Anya, kapaszkodj belém és felviszlek
- kimondhatatlanul hálás vagyok azért a segítőszándékért, hogy ha már nem tudott felvinni a hátán Levi, de : Anya, akkor tollak, de lépj te is, jó
- hálás vagyok a baciknak, mert így hamarabb haza jött az iskolából és többet lehetünk együtt
- hálával tartozom a madaraknak a hidegben való csiripelésikért 
- a csendnek, ami beszél
- hálás vagyok, hogy kiürül a lábas
- a társasjátékokért, ahol én is nyerhetek
- hogy korán kelő vagyok, mert így mindenre marad időm
- a testvéri szóért
- a könyvnek ami elrepít a legmesszebb tájakra
- hálás vagyok a konyhai zsírcseppekért, mert azt jelenti, hogy van miből főzni
- a nehézségekért , mert jóbbá válhatunk általa
- a hisztikért, mert türelemre tanít
- a nevetésért, mert van min és van kivel vidámnak lenni
- az aggodalmakért, mert összekovácsol 
- mélységekért, mert jobban értékeljük a magasságokat
- a mosolyért, ami felvidít
- hogy a virágok új hajtást hoznak
- a baráti szavakért
- a szobában való melegért, ami körbeölel minket
- hálás vagyok, hogy van kit felköszöntenem anyák napján
- szerencsésnek érzem magam, hogy anyósomra nem vonatkoznak az anyós-viccek
- nevelési problémákért, mert tükröt tartanak elénk
- hálás vagyok, hogy érzem minden léptemet figyelemmel kísérik
- és hálás vagyok, hogy megkaptam a hit ajándékát. És hiszem, hogy ahol hit van , ott hála is mindig lesz!

-