2011. július 13., szerda

Zolika

Becsületesen megígértük és le is mentünk Leviért Orosházára. Szombaton még maradsz-e kérdése , nemleges választ kaptunk, aztán vasárnapra meggondolta magát Levi. Csak még egy hetet hadd maradjak - és már ment is, mert dolga volt....a Zolikával.
Zolika a szomszéd  ötéves kisfia, akivel nagyon egymásra találtak Levivel. És csínytevésekből sincs hiány ha ők ketten együtt vannak és valahol megjelennek. Látta ennek kárát egy varangyosbéka is. Izgalmas élete nem tartott sokáig...egész addig amig Levi és Zolika lába elé nem került. Aztán történt valami....a részleteket nem kérdeztem, de szegény varangy élete ott véget is ért. Aztán egy békához méltó helyet kerestek neki a végső nyugalomhoz, Kati mama virágos kertjének, egy megfelelő nagy levelű virág árnyékos védettsége alá temették. Ám nem számoltak azzal a ténnyel, hogy Kati mama igazi kertész módjára időnként kapálgat...így hát itt sem volt nyugalma szegény varangynak...azóta a senki földjén aszalódik....bár nem mernék fogadni , hogy ha megtalálja a két Lurkó, valahol még lesz folytatása a varangyos történetnek.
Aztán a mosógép is élvezhette a mozgalmas életet. Biztos vagyok benne, hogy még annyi papír nem landolt a dobjában, mint a minap. Hogy miért került oda? Ki tudja? De azt igen, hogy kik tették bele. Kati mama szétrobbantotta az Alkotó Bandát és Zolikát haza küldte gondolkodni, míg Levi a szobájában gondolkodhatott. Tíz perc múlva megjelent Zolika az ajtóban és kopogtatás után Kati mama szemébe nézett és közölte, hogy : "Kati mama légy szíves ne haragudj, de nem tudunk meglenni egymás nélkül Levivel".
És azóta is együtt a medencében, az udvaron, a játszótéren, a szobában és mindenhol.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése