2011. február 4., péntek

Csak őszintén

Szerencsére a januári hónap Apának is jobban kedvez a családi élet kiteljesedésében, így aztán többször is volt alkalmunk és lehetőségünk együtt vacsorázni.
Miért szeretjük egymást - volt a téma a vacsoránál. A Fiúk azért megadták az elsőbbséget nekem, és próbáltam is hihetőnek tűnő érveket mondani. Én azért szeretem Apát - fordultam Levi felé, mert Apa éppen háttal állt nekem - mert nagyon sok mindent megtesz értünk, szeret minket és fontosak vagyunk neki. Na meg, Apa olyan jó fej, hogy felvitte a lomokat az irodájába. Mire Levi: és azért is szeretjük Apát, mert akkor felmegy az irodába és itt lent nyugiba vagyunk. :-)

Két héttel később. Levi is felszokott menni a padlásra az utóbbi időben. Hol játszanak a számítógépen, hol rajzol Levi amíg Apa dolgozik, vagy éppen ő a soros a számítógépes játékon. Hol Levi egyszerűen csak leltározik fent és időnként az összes felhordott -használaton kívüli - játék újra lekerül a szobájában. Mindenesetre amikor órákra eltűnnek a fiúk a padláson, lent élvezem a nyugit. :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése