2010. november 19., péntek
Egy nehéz nap...
Levi: "Anya, képzeld, volt már olyan nap az oviban, hogy reggeltől délutánig egyszer sem kellett rám szólni az óvonéniknek. De sajnos nagyon nehéz volt az a nap nekem. Sajnos, sajnos, sajnos!"
2010. november 16., kedd
Gyereknevelési kísérlet... avagy, hogyan rázzuk le a szülőket
Ajjaj, de hányszor próbálkoztunk már a neveléssel is, meg a lelépéssel is. Eddig ha beszélni akartunk vagy szerettünk volna a Levivel, akkor szó nélkül jött, bár sejtette, hogy éppen miért hívatjuk.
A mai nevelési kísérlet alapjai már az óvodában elkezdődött, előbb a hiszti, majd a félórás öltözés miatti türelmetlenségem is kezdett urrá lenni, majd tetőződött a járdán való szaladgálással, ami önmagában is veszélyes lassan járva. Vagyis bőven akadt ok a beszélgetésre. "Jövök Anya!" - kiáltott át Levi a szobájából az invitálásomra. Majd mielőtt befordult a szobába summázta mintegy magának is a tényeket: Tudom, hisztiztem, bután viselkedtem és nincs tévé, meg bla-bla, bla-bla... Anya, most már mehetek? - nézett rám ártatlanul - és már fordult is vissza. Isten áldja aki kitalálta a legmegfelelőbb magyar szólást ami ide passzol, de se köpni, se nyelni nem tudtam. A nevetés buborékai igencsak kikívánkoztak belőlem, de a helyzet komolyságát látszólag meg kellett tartani, ezért kértem Levit, hogy legyen a beszélgetőpartnerem.
Nem tiltakozott ellene, de minden egyes mondatom után azt láttam hogy Levi egyre közelebb kerül az ajtóhoz. Te mit csinálsz? - érdeklődtem. Észrevétlenül lelépek - villogott huncutul a "jólnevelt" Fiam szeme.
Nem sikerült neki! :-)
Megbeszéltünk mindent és mikor próbáltam az utolsó témát is megbeszélni , azt a bizonyos Hisztit, akkor láttam, hogy már unja, hogy megint itt tartunk. Ha hallotta volna néhány gyermeknevelési szakember, hogy hogyan nevelem a gyerekem és milyen érveket hozok fel, hát biztosan a haját tépte volna. Ha mástól hallom ugyanezt, én is bizony ejnye-bejnyézek, de a jelenlévők mindig kivételek, és ezúttal ketten voltunk jelen Levivel. :-) Szóval, próbáltam illusztrálni a különbséget egy hisztis fiú és egy- látszólag - nem hisztis lány között, megszemélyesítve Leventére és Brigittára. Mire Levi: " a Brigi úgyse látja, hogy én szoktam hisztizni, ha Ő ott van, én ilyet nem csinálok,.Ha meg itthon hisztizek, azt nem mond el neki, jó? "
Megyek keresek egy gyereknevelési könyvet!!!
A mai nevelési kísérlet alapjai már az óvodában elkezdődött, előbb a hiszti, majd a félórás öltözés miatti türelmetlenségem is kezdett urrá lenni, majd tetőződött a járdán való szaladgálással, ami önmagában is veszélyes lassan járva. Vagyis bőven akadt ok a beszélgetésre. "Jövök Anya!" - kiáltott át Levi a szobájából az invitálásomra. Majd mielőtt befordult a szobába summázta mintegy magának is a tényeket: Tudom, hisztiztem, bután viselkedtem és nincs tévé, meg bla-bla, bla-bla... Anya, most már mehetek? - nézett rám ártatlanul - és már fordult is vissza. Isten áldja aki kitalálta a legmegfelelőbb magyar szólást ami ide passzol, de se köpni, se nyelni nem tudtam. A nevetés buborékai igencsak kikívánkoztak belőlem, de a helyzet komolyságát látszólag meg kellett tartani, ezért kértem Levit, hogy legyen a beszélgetőpartnerem.
Nem tiltakozott ellene, de minden egyes mondatom után azt láttam hogy Levi egyre közelebb kerül az ajtóhoz. Te mit csinálsz? - érdeklődtem. Észrevétlenül lelépek - villogott huncutul a "jólnevelt" Fiam szeme.
Nem sikerült neki! :-)
Megbeszéltünk mindent és mikor próbáltam az utolsó témát is megbeszélni , azt a bizonyos Hisztit, akkor láttam, hogy már unja, hogy megint itt tartunk. Ha hallotta volna néhány gyermeknevelési szakember, hogy hogyan nevelem a gyerekem és milyen érveket hozok fel, hát biztosan a haját tépte volna. Ha mástól hallom ugyanezt, én is bizony ejnye-bejnyézek, de a jelenlévők mindig kivételek, és ezúttal ketten voltunk jelen Levivel. :-) Szóval, próbáltam illusztrálni a különbséget egy hisztis fiú és egy- látszólag - nem hisztis lány között, megszemélyesítve Leventére és Brigittára. Mire Levi: " a Brigi úgyse látja, hogy én szoktam hisztizni, ha Ő ott van, én ilyet nem csinálok,.Ha meg itthon hisztizek, azt nem mond el neki, jó? "
Megyek keresek egy gyereknevelési könyvet!!!
Hálás köszönet
Kosztolányi szerint a köszönet legszebb formája az őszinteség. Hadd legyek őszinte!
Vannak az ember életébe nehezebb pillanatok, amikor mások segítségére szüksége lehet. Legyen ez egy fizikai segítség, egy takarítás, gondoskodás a család étkezéséről, vagy éppen egy-egy jó hallgató partner, aki füleit és szívét megnyitva fogadja be a másik problémáját és van aki egy-egy jó szóval tud nagyon sokat segíteni. Az nem túl jó, hogy ezekre szükség van, de ha már így alakul, akkor az viszont nagyon jó, hogy van segítség. És köszönöm Mindenkinek! (Kattins a virágra!)
Levente is nagyon sokat segített az elmúlt napokban és ha már a hatéves születésnapján túl vagyunk, valóban nagyfiú lett. A bordaközi ideggyulladás szerzett néhány kellemetlen napot, és amikor Levivel kettesbe maradtunk, Apa kérésére (is), hogy segítsen ha kérem, rögtön jött. Az öltözésért és más hasonló "unalmas" tevékenységért bizony sokszor szólni kell neki, de ha átszóltam, hogy Levi légy szíves gyere egy picit és mire a mondat végére ért volna, hogy "igen Anya, máris jövök", ott is volt. Büszkén emelte fel a hat kiló krumplit, ügyesen választott fazekat az ebédhez, és leleményesen szedte ki a hozzá illő födőt. Nem tudtam olyat kérni, amit nem tett meg, vagy szóvá tette volna, hogy ő nem tudja. És csak azért, mert átérezte a helyzet nehézségét. Az én szemembe nemcsak hat éves a Levente, bizonyította, hogy ha kell nagyon felnőtt módjára is tud viselkedni.
Rosszcsontok
De nem is! Sokszor rámondjuk csak úgy a gyerekekre, persze többnyire meg is érdemlik.
A születésnapi hétvégére Gábor nálunk vendégeskedett, amit Levinek meglepinek szántunk. Meg is lepődött és örült, hogy lesz egy játszótársa egész hétvégére. Aztán a szombati napon úgy alakult, hogy Márk a buli után csatlakozott hozzánk, így a három fiú a szombati nap nagy részét együtt töltötte. Nagyon jól érezték magukat, Márk este nyolckor sem szeretett volna hazamenni, a fiúkkal akart aludni.
Másnap a Gábor is alkudozott a szülőkkel, hogy még öt napot maradni szeretne nálunk. És én ennek nagyon örülök, mert azt jelenti, hogy jól érezték magukat. De megígértem nekik, hogy majd lesz alkalom amikor akár mindketten ott alhatnak, amolyan fiús hétvégét tartunk.
Másnap a Gábor is alkudozott a szülőkkel, hogy még öt napot maradni szeretne nálunk. És én ennek nagyon örülök, mert azt jelenti, hogy jól érezték magukat. De megígértem nekik, hogy majd lesz alkalom amikor akár mindketten ott alhatnak, amolyan fiús hétvégét tartunk.
2010. november 4., csütörtök
Boldog Születésnapot!
"A nap az égen is Neked ragyog,
Hisz ma van a születésnapod.
Rövid ez a pár sor, de benne van a lényeg,
Senki sem szeret úgy, mint mi szeretünk téged!"
http://www.youtube.com/watch?v=aEqRH4KB3EM
Hisz ma van a születésnapod.
Rövid ez a pár sor, de benne van a lényeg,
Senki sem szeret úgy, mint mi szeretünk téged!"
http://www.youtube.com/watch?v=aEqRH4KB3EM