Gazdag Erzsébet: Hóember
Udvarunkon, ablak alatt,
Álldogál egy furcsa alak.
Hóból van a keze, lába,
Fehér hóból a ruhája.
Hóból annak mindene,
Dióból csupán a szeme.
Vesszőseprű hóna alatt,
Feje búbján köcsögkalap.
Álldogál egy furcsa alak.
Hóból van a keze, lába,
Fehér hóból a ruhája.
Hóból annak mindene,
Dióból csupán a szeme.
Vesszőseprű hóna alatt,
Feje búbján köcsögkalap.
Hát Ő a mi Hóemberünk. Kicsi, nyomi, de a mienk. Ami tökéletes rajta, az sárgarépa orra. Szegény Hóember nem sokáig élvezhette eme testrészét. Amíg a két éves szomszéd Nóri megrendelésére hógolyókat gyártottam, Levi kivette a Hóemberünk tökéletes orrát és megette. Lett egy orr nélküli Hóemberünk és egy sárgarépa által nyújtott élvezettel átélt arcú Gyerekünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése