Aki a virágot szereti....

Van egy virágunk a szobában ami lassan, de biztosan kinövi a helyiséget. Kb. másfél évvel ezelőtt már fenyegette a kidobás veszélye, akkor azért mert egymás után estek le a levelek róla és feladni látszott az életét. De pár hét múlva kiderült, hogy azért "engedte el magát", mert új hajtása jött és új élet kezdődött rajta. Aztán csak nőtt és nőtt. Kb. két hete azon gondolkodom, hogy valamit kéne vele csinálni, pl.levágni a hosszú szárát, vagy kitenni, aztán a SORS-ra bízni. De ezeket a terveket magamban tartottam, A tegnap Levente odament a virághoz, megsimogatta és azt mondta : "Anya, úgy-e ezt a virágot soha nem fogjuk bántani?"  Hmmm... telepátia? Megérezte a gondolataimat, vagy a virág súgott neki? Vagy "CSAK" szereti a  virágokat? Mindenesetre elgondolkodtatott és a virágot sem fogjuk kitenni a SORSra bízva, továbbra is körülvesszük a mi szeretetünkkel. Mi lenne velünk a gyerekek nélkül?