Programozni és várni! Milyen jól hangzik! Pedig működik! J. J. barátnőmről évek óta nem tudok semmit, valahogy elmaradtunk egymás mellől, de a vele való barátság ettől még fent áll. Érdekes, hogy ha hosszú ideig nem beszélünk, akkor sem érzem úgy, hogy elvesztettem egy barátot.Őrá mindig számíthatok, még akkor is ha nincs gyakori találkozás. Az elmúlt hetekben sokat gondoltam rá. Amikor évekkel ezelőtt mesélt arról, hogy elvégezte az agykontrollt és láttam, hogy miket eszik, kicsit furcsán néztem. Ő tudja - mondtam magamban és kicsit sajnáltam, hogy nagyon sok finom dologról lemond. Na meg az agykontrollról a véleményem.... holott nem is ismertem, hogy mi van mögötte. Szóval leírtam J. barátnőm életstílusát... Az utóbbi időben pedig éppen ezen mosolygok magamban. Én is ugyanazt csinálom amit J. barátnőm már évek óta és amit anno szörnyülködve néztem. És mennyi imádom ezeket a dolgokat! Persze az is megfordult a fejembe, hogy felkéne hívni és elújságolom neki, hogy én is hasonló életmódot folytatok. Az este hívott telefonon, hogy mi van velem-velünk, mert régen hallott rólunk! Hát mi ez ha nem telepátia?