Üdvözöllek az oldalamon! Köszönöm, hogy megtisztelsz a látogatásoddal!

2011. március 28., hétfő

2011. március 26., szombat

Csoki mindig legyen!

Azaz egész pontosan így hangzott a felkiáltás Levi szájából : "Az első embertörvény: csoki mindig legyen! Úgy-e Gábor?" - miközben mindkettőjük szájából lógott ki a kakaóscsiga vége, ami megakadályozta Gabcsit a válaszadásban, de határozott fejbólogatással jelezte, hogy egyetért ő is ezzel a törvénnyel. És hogy mi a második embertörvény? Fogalmam sincs, de ahogy elnéztem kit érdekel, az első a lényeg! :-)


Igen, ez egy olyan hétvége, amikor a Gábor nálunk tölti  az eseménydús napjait. Izgalmakból nincs hiány, mind ahogy csendből sincs.
Mielőtt az elevenparkba indultunk volna, egy kis csata folyt a szobában. Levente az ovódában újságpapírokból igen szakszerűen összetekert piros, fehér, zöld szalagokkal diszített kardjával hadonászott Gábor orra előtt, aki mozdulatlanul és némán tűrt. Nem tudtam eldönteni, hogy az ellenség megtévesztéséről van-e szó és a legváratlanabb pillanatban támad (fegyver nélkül), vagy éppen a helyzet komolyságát nem méri fel. Szóltam Levinek, hogy ez nem becsületes "huszáros" megoldás, hiszen az ellenségnek nincs kardja. De van! - szólt hozzám Gábor komoly, megfontolt arccal. A karom az. Őseink szent kardja! Megtudom magam azzal védeni!
Miután Levi kitartóan sussogtatta továbbra is Gábor nadrágját a "kikás" kardjával, bevetettem egyetlen harci fegyveremet, a szúrós tekintetemet és elkoboztam a kardot, mielőtt még kitört volna a szent háború.

2011. március 23., szerda

Leviszáj

Anya: "Levi, miért nem fogadsz szót néha? Miért kell kérnem Tőled olykor hatszor valamit , mire egyáltalán reagálsz rá?"
Levi: "Anya! Hidd el én megpróbálok jól viselkedni, de olyan nehéz néha nekem" - nézett rám ártatlan szemekkel, a kopasz, egyfogú "jólvenevelt" fiam :-)

2011. március 21., hétfő

Párbeszéd

Vasárnap Gábor és Levente skype-on keresztül beszélték meg az élet nagy dolgait. Íme néhány elkapott mondat és morzsa, merthogy titkos volt minden számomra és Apa számára.
Levi: Gábor, eljössz velem az elevenparkba?
Gábor: Igen, de az anyukám most nem tud elvinni.
Levi: Akkor éjszaka lógj el otthonról. Küldök érted buszt. Beütöm ide, hogy küldökértedbuszt.comcom és megy is érted.

Levi: Gábor, elárulok neked valami titkot, de megvárom amig Anya kimegy a konyhából.
Gábor: Hallgatlak Levi.
Levi: Gábor, nekem a Brigitta a szerelmem - és  hangját még jobban visszafogta, hogy véletlenül se (főleg ne szándékosan halljuk meg Apával).
Gábor: (akinek két hete középfülgyulladása és dobhártyarepedése volt és a hallása még nem tökéletes) Levi, ne tátogj, mondd már a titkot!

Levi és Gábor reggel telefonon kezdte a kommunikációt: Levi elég hangosan beszélt a telefonba, mire Gábor: Levi ne beszélj ilyen hangosan a telefonba, mert meg van repedve a fülem.

Munkanap

A hosszú hétvégének megvolt a böjtje - nekem, Levinek meg a   gyümölcse. Az oviban egész véletlenül szünet volt (technikai, legyünk jóindulatúak) a szombati munkanapon, az eski-ben pedig örömmel várták Levit,két kolléganőm hasonló kórú gyerekeivel együtt. Előbb a Peti látogatott meg minket az irodánkban, aztán egy kis sétára indultak. Levi nagyon várta vissza, és  hogy el ne tévesszék a szobát, ezért az alábbi papírdarabot ragasztotta ki az ajtóra, ami egész nap ott lógott egy hosszú, kék ragasztóra erősítve.



Egy kis segítség a megértéshez. Levi a 341-es szobában. Annak aki nem tudna olvasni, odarajzolta magát is, hogy egyértelmű legyen.

2011. március 20., vasárnap

Tavasz!!!

Volt...egy pár napig. Az idő kegyesen ránk villantotta meleg mosolyát, aztán ráfagyott a vigyor az arcára...de legalább a hosszú hétvégén élvezhettük egy picit a napsugarakat, a tavaszi esőt, a csendet , a Vági családot, a pihenést és még sorolhatnám.
És sorolom is! Luca és Levi egyre jobban eljátszanak egymással. Luca nemcsak "felnéz" Levire, de a játékokban is partnere. És imádnivalóak!
most mennemm kell, de folyt. köv. :-)

2011. március 9., szerda

Nőnapi "ajándék"

Minden évben van egy hivatalos nap, amikor a Nő(k) benyújthatják igényeiket a Férfiak felé. Én is éltem ezzel a lehetőséggel és Apa egy jobb pillanatát kihasználva megjegyeztem, hogy nekem kéne egy táska. " Cica, van neked kettő is. Igazi bőrből van és jó nagy. Mindkettő a szemed alatt van" - közölte velem Apa, miközben a saját humorától fülig ért a szája. :-)

2011. március 8., kedd

Lelkiismeret

Néha vannak vitáink Levivel. De kinek nincs a gyerekével?  A tegnapi nap is egy ilyen volt. Vitás! Kezdődött az oviban. És ha a lavina elindul.....:-)
Folytattuk hazafelé is az úton. Azaz csak Levi, mert mindig olyan nehéz abba hagynia a sírást - adta a tudtomra századszorra is.
De tudta, hogy ezúttal ő volt a hunyó. Nekem volt igazam és mire hazaértünk, lenyugodott és elkezdődött a pitizés irányomban.
Jelei:
- minden mondat végén vagy elején Anya, légy szíves
- minden mondat végén vagy elején Anya, kérek szépen
- minden mondat végén Anya, köszönöm
- a vacsorai mosatlan szó nélküli belerakása a kagylóba
-  Anya, nekem a pirítós is jó lesz vacsorára - mondta Levi , miután életében még egyszer sem ette meg, csak a száját húzta tőle.
Na ekkor értettem meg, hogy a lelkiismerete mennyire dolgozik :-)

2011. március 6., vasárnap

Csak egy kép

Levente B.-nek vitte a születésnapjára ezt a virágot, ami a  Márk anyukája ízlését dicséri. Nekem nagyon tetszett , meg is fordult csalárd módon a fejembe, hogy megtartom :-)
Legyen ez egy tavaszhívogató kép.

Ha a mester alkot...

A Vági család biztos bevételi forrást jelent a papírgyáraknak, a színes ceruza előállítóknak és a kukásoknak.
Levente rendületlenül gyártja a rajzokat, reggel ébredve az első, hogy veszi a papírt, az óvodában is időnként hatalmas kupacot nyomnak a kezünkbe és persze ha itthon van, akkor is folyamatosan alkot. A téma legtöbbször ugyanaz: dinó, autó, vonat. Általában csak a színek mások, bár időnként van egy-két "újdonság" is a papírlapon. Persze jó dolog megtartani a rajzokat és később (is) gyönyörködni bennük, de nincs annyi helyünk ahol tárolni tudnánk ezt a mennyiséget. Így marad néhány jó(bb) rajz, amit megőrzünk a jövőnek és van olyan amire különösen büszkék vagyunk!



Mindkét képet pályázatra küldte az óvoda. Az első képen a környezetszennyezés volt a téma, a másodikon egy program a családdal. Természetesen a tavalyi dinókiállítás ihlette Levit, amit szintén elküldtek pályázatra. Bár nem kapott helyezést, de itthon megjutalmaztuk egy kis csokival. A második képen érdemes Apa arcát megszemlélni. Nem véletlen talán, hogy a logopédus Laura néni s-sz betüinek gyakorlása során kedvenc gyakorló mondatunk "Apa szúrós, szőrös, szakállas".

Apróságok

Nem nagyon történnek eget rengető dolgok körülöttünk, velünk. Bár nem is mindennapi esemény, hogy Levente dinóvá vedlik, a barátnője születésnapi bulijába megy, Apa megborotválkozik (ez nálunk ritka és értékelendő) és meg nem csináltam viszonylag semmi hülyeséget amivel ártanék magamnak. Bár hó esett az elmúlt napokban, de szerencsére másnapra el is olvadt, így nem jutott eszembe szánkózni, síelni vagy éppen korcsolyázni.
És hogy Levi milyen dinó volt? Hát félelmetes, hiteles és persze (csoki)húsevő.